11 kérdés a védőoltásról - interjú Falus András immunológussal

(reformatus.hu, 2021. január 27. Somorjai-Bencze Zsófia)

Okozhat-e meddőséget a koronavírus elleni oltás? Kell-e tartania tőle az asztmásoknak vagy az allergiásoknak? Cukorbetegek megkaphatják-e? Ezekre a kérdésekre is válaszolt Falus András Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A professzor az érdligeti református gyülekezet tagjaként azt is elmondta, mi a véleménye a templomok újranyitásáról.

A múlt héten hallottam, hogy valaki a „fenevad bélyegének" nevezte az oltást. Egyházi körökben is nagyon megosztó a téma. Falus András megkapta már a „fenevad bélyegét"?

Megkaptam az elsőt. De ez egy borzalmas kifejezés! Itt van egy világjárvány, megfertőződött százmillió ember, meghalt több mint kétmillió. Most megjelennek a védőoltások, amelyeket az egészségügyi hatóság szakértői elfogadnak, és amelyeknek nyilvánvalóan összehasonlíthatatlanul kisebb rizikójuk van, mint a vírusfertőzésnek. Ha ezek után valaki még mindig a védőoltás ellen beszél, azt én a tudatlanság és a felelőtlenség bűnének tartom.

Tapasztalt bármilyen reakciót, mellékhatást, amikor megkapta a vakcinát?

Nem. Az oltás helye egy kicsit fájt, de semmi mást nem éreztem. Az elsőnél általában nincs is mellékhatás. A második oltásnál jelentkezhetnek gyulladásra utaló tünetek, például láz, hidegrázás, gyengeség, de mindez csupán egy napig tart. Azonban ez jó, mert ez jelzi, hogy nagyon erősen beindult az immunválasz.

Falus András

 

Tehát ha valaki nem érez semmit az oltások után, akkor lehet, hogy a szervezete nem reagált megfelelően az oltóanyagra?

Annál is van immunválasz, de mivel genetikailag eltérőek vagyunk, különbözően reagálunk. A hatósági vizsgálatok szerint például a Pfizer vakcinának kilencven százalék fölötti a hatékonysága. Mellékhatást azonban jóval kevesebben éreznek. Tehát az nem lehet, hogy aki nem érez semmiféle reakciót, annál nem hatékony az oltás.

Még mindig rengeteg a kérdés az oltással kapcsolatban, a közösségi média pedig „aranybányája" a tévhiteknek és a rémhíreknek. Nézzünk meg ezekből néhányat! Kevesebb, mint egy év alatt készültek el a koronavírus elleni vakcinák, sokan attól tartanak, hogy ez nagyon kevés idő a többi oltóanyaghoz képest. Mehetett-e a gyorsaság a biztonságosság rovására?

Egyértelműen nem. A koronavírus elleni vakcinák fejlesztésénél a világon eddig soha nem látott együttműködést tapasztalhattunk. A biotechnológiai háttér, a genetikai, a molekuláris fejlődés kiegészítve az informatikával és a mesterséges intelligenciával nagyon meggyorsította a folyamatokat. Eddig általában azért kellett akár öt-hat évet is várnunk az eredményekre, mert az oltásokat főként hagyományos módszerekkel fejlesztették. Egy legyengített vírus beadása pedig viszonylag sok mellékhatást eredményezett, amelyeket mindig alaposan ki kellett vizsgálni. Most a Pfizer és a Moderna a legkorszerűbb és legkevésbé veszélyes vakcinák, így teljesen természetes, hogy nem kellett annyi idő a kifejlesztéséükhöz és teszteléséhükhöz. Ráadásul az internetnek köszönhetően felgyorsult a kommunikáció, így ha a világ bármely pontján közzétesznek egy kutatást vagy egy teszteredményt, azt mi is látjuk itt, Magyarországon.

A kooperáció, a szolidaritás a tudományos eredmények megismerésében, közzétételében és elfogadásában az emberiség történelmének legeredményesebb járvány elleni védekezését hozta.

Okozhat meddőséget az oltás?

A következő áll ennek a tökéletesen megcáfolt hírnek a hátterében: van egy fehérje, amely megtalálható a placentában. Ennek a DNS szerkezete egy-egy ponton hasonlít a koronavírus tüskefehérjének genetikai anyagához. De ez már fehérjeszinten, az aminosavakban sem jelenik meg, az immunválasz fehérje-antigének ellen jön létre. Tehát egy monitorozás alapján megtalálták ezt a nagyon-nagyon felületes hasonlóságot, de ez nem azt jelenti, hogy bármilyen keresztreakciót, illetve ezt követően esetleges meddőséget okozna bármilyen koronavírus elleni vakcina.

De az eddig Magyarországon használt oltóanyagokat várandósok, szoptató és babát tervező nők nem kaphatják meg. Miért?

Ez egy más kérdés. A várandósság alatt, különösen az első trimeszterben, a magzat nagyon gyorsan növekszik, eközben számos szerv differenciálódik. Mivel minden immunizálás, vakcinálás egy mesterséges gyulladás, ezért a szakmai hatóságok a biztonság kedvéért úgy döntöttek, hogy a kismamák szervezetében nem akarnak beindítani ilyen folyamatokat. Fontos látni, hogy ez inkább óvatosság, mint bizonyítékon alapuló elhárítandó veszély. A szoptatásnál ugyanez a helyzet, de sokkal több olyan adat van, ami azt támasztja alá, hogy az oltás nem veszélyes a szoptató mamákra. Tehát ez egy kicsit túlgondolt óvatosság, amivel egyet lehet érteni, de igazi bizonyíték a káros hatásra nincsen.

Autoimmun-betegek, tehát például cöliákiások vagy 1-es típusú cukorbetegek megkaphatják-e?

Ezt mindig a beteget kezelő orvosnak kell eldöntenie. Ahogy az előbb említettem, minden védőoltás kivált egy kis gyulladást, hiszen beindul az immunrendszer a számára teljesen ismeretlen tüskefehérje ellen. Ez szükséges annak érdekében, hogy az immunválasz megfelelő memóriát építsen föl és hosszútávon képes legyen a védekezésre. Egy autoimmun betegségben szenvedő embernél, ha a betegség állapota éppen az úgynevezett relapszusban, tehát aktivált állapotban van, akkor nem szerencsés egy újabb gyulladást megindítani. Ha viszont a beteg remisszióban, tehát nem aktív betegségi fázisban van, akkor nincs akadálya az oltásnak.

Egy egészségügyi dolgozó megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját a nyíregyházi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jósa András Oktatókórházban  Fotó: Balázs Attila / MTI

Mi a helyzet azokkal, akiknek a légúti szerveik amúgy is gyulladásra hajlamosabbak, mint a pollenallergiások vagy az asztmások?

Ugyancsak a kezelőorvos aktuális véleménye a döntő. Általánosságban az asztmára, allergiára hajlamos emberekre sem jelent veszélyt az oltás, ha éppen inaktív állapotban vannak. Például most télen a mi földrajzi régiónkban egyáltalán nem magas a pollenkoncentráció, így az allergiásoknak nem kell tartaniuk semmilyen veszélytől. Azonban egy akkut ételallergiás vagy atkaallergiás embernek mindenképpen érdemes kikérnie kezelőorvosa véleményét.

Miért kell azoknak is megkapniuk, akik már átestek a fertőzésen?

Mert maga a fertőzés nem ad hosszútávú védelmet. Az ellenanyagok, ha vannak, nagyon gyorsan eltűnnek, és a fertőzés során nem alakul ki igazi immunvédelem. Ez csak az oltással lehetséges. Ezért nem tudták a nyájimmunitást kialakítani például Svédországban sem. A halálozási arány ott jóval magasabb volt, mint a szomszédos Norvégiában vagy Dániában. Tehát ha valaki igazoltan átesett a fertőzésen, akkor is érdemes három-öt hónap után beadatnia az oltást, mivel spontán fertőzéstől nem alakul ki a biztos immunitás.

Az is egy folyamatosan visszatérő kérdés - és úgy tűnik, ebben a szakemberek álláspontja sem egységes -, hogy fertőzhet-e az, aki már megkapta az oltást?

Nem. Kivéve a legelején, az oltást követő három-négyhetes peridósuban, amikor még nem alakult ki teljes erősséggel az immunitás. Ha például rám tüsszög valaki, aki hordozza a vírust, és az bekerül a szervezetembe, de én be vagyok oltva, akkor ott van az én kész immunválaszom, ami nem engedi a vírust replikálódni, tehát nem betegszem meg, és nem is lesz annyi vírusom, hogy megfertőzzek valaki mást.

Fotó: Somorjai Balázs

Az érdligeti gyülekezet tagjaként mit gondol a személyes közösségi alkalmak felfüggesztéséről? Mit tanácsolna azoknak a lelkipásztoroknak, akik éppen azon gondolkoznak, hogy megnyissák-e újra a templomokat vagy maradjanak az online alkalmaknál?

Nálunk Érdligeten személyesen is részt lehet venni az istentiszteleten, de úgy, hogy az emberek a padok két végében ülnek, egymás mellett csak családtagok lehetnek. Eközben a vasárnapi alkalmakat az interneten keresztül is lehet követni. Én azt javaslom minden lelkipásztornak, hogy személyes alkalmak esetén mindenképpen tartassa be a fizikai távolságot, elengedhetetlen a szigorú maszkviselés, és továbbra is mellőzni kell az érintkezéseket. Legyen mindenhol kitéve kézfertőtlenítő oldat, nagyon fontos a templomok rendszeres szellőztetése. A hangos éneklés is veszélyes, már amennyire ezt a maszk mögül meg lehet oldani. De ezen szabályok betartásával szerintem elfogadható, hogy az istentiszteleteket személyesen is lehessen látogatni. Ez mindannyiunknak lelki szükséglete.