A fenti idézet a mottója az idei Nyáresti Orgonamuzsika koncerteknek. Július utolsó vasárnap nyárestjén az idézet gazdájának, John Lennonnak nem hangzott el orgonaátirata.
Mendelssohn, Händel, Buxtehude, Saint-Saens és Fauré darabjai viszont igazolták a lennoni idézetet. Szotyori Nagy Gábor orgonaművész koncertjén Molnár Eszter kísért oboán.
A Nyáresti Orgonamuzsika koncertek több, mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Gábor régóta visszatérő vendég, Eszter most lépett fel az orgonához vezető lépcsőkre harmadik alkalommal. Az idei koncertek összeállításában is Gábor volt segítségünkre, aki az augusztus 18-ai jótékopnysági koncertre Dr. Karasszon Dezsőt nyerte meg. De nem rohanunk ennyire előre, langsam spazierálunk, sorjában.
Az este Buxtehude F-dúr prelúdiumát, Mendelssohn c-moll prelúdium és fúgáját, Händel B-dúr Szonátáját és Sába királynőjének bevonulása c. művét, Saint-Saens Hattyúját és Offertoire-ját valamint Fauré Bölcsődalát kínálta hűsítőül a kánikulából az égkondicionált templomba érkezett enyingieknek és messzebről érkezőknek.
A koncert végén csak akkor hagyott alább a taps, amikor a fiatalok előjöttek az orgona mögül, és újra játszani kezdtek. A rájátszásban a Bölcsődal és Mendelssohn A-dúr szonátája zárta az estét.
Az idei két orgonakoncert egyébként ismét jótékonysági célt szolgál: a perselyadományokkal a templom oldalhajójának renoválását támogatja a publikum.
Jó szívvel várjuk következő koncertünkre augusztus 18-án 19 órakor Dr. Karasszon Dezső orgonaművész, egyetemi tanár jótékonysági koncertjére.
Az egyórás koncert sajnos a vártnál sokkal korábban véget ért. Ennek viszont az volt az oka, hogy koncert közben nem tűnt fel, hogy telik az idő. Mint amikor imádság közben, az Istennek szentelt időben sem érezzük, hogy rohannának a percek.